Alapszabály
Vasvári Természetjáró Sportegyesület
Alapszabálya
A Vasvári Természetjáró Sportegyesület a 2011. január 15. napján megtartott közgyűlésén, majd a Vas Megyei Bíróság Pk.60.106/2009/6. számú végzése alapján 2011. május 13. napján tartott közgyűlésén a végzésben előírtak szerinti III. számú módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát –, amelyben a módosítások dőlt belűvel szedettek - a következőkben állapította meg.
1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az egyesület neve: Vasvári Természetjáró Sportegyesület
Rövidítése: VTSE
Az egyesület székhelye: 9800 Vasvár, Vérmező u. 7.
Az egyesület működési
területe: Magyarország
Az egyesület jogállása: közhasznú önálló jogi személy
Az egyesület törvényességi
Felügyeleti szerve: Vas Megyei Ügyészség
Alapításának éve: 2010.
A sportegyesület az 1968-ban alakult Vasvár Városi Sportegyesület Természetjáró Szakosztály utódja.
A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2.
A sportegyesület célja
- A természetjárás útján biztosítsa a tagjai részére az egészséges életmód kialakítását.
- A tagok rendszeres sportolásának, testedzésének biztosítása.
- A természetjárás népszerűsítése, közreműködés a természetjárás feltételrendszerének megteremtésében.
- Természetjáró és turisztikai programok szervezése.
Az egyesület a közhasznú jogállás megszerzését követően az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- természetvédelem, állatvédelem,
- környezetvédelem,
- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
3.
Az egyesület jellege, közhasznú jogállása
Az egyesület határozatlan időre alakult, nyílt, közhasznú, nonprofit szervezet, melyhez bármely belföldi, vagy külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság csatlakozhat, ha az egyesület céljaival egyetért, és azokat elfogadja, támogatni kívánja.
Az egyesület jogi személy, ahhoz történő csatlakozásról az egyesület elnöksége dönt. Az egyesület támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeli adomány részbeni, vagy egészbeni felhasználására kizárólag az egyesület céljain belüli konkrét cél érdekében kerülhet sor.
Az egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti
Az egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, vagy önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
4.
A sportegyesület feladata
A sportegyesület feladata:
- lehetőséget biztosítson a természetjárás rendszeres gyakorlására
- segítse a szabadidő hasznos eltöltését, sportjellegű és művelődésre alkalmat adó programok szervezésével
- a természet, a haza és más országok népeinek megismerésére túrák és táborozások szervezésével adjon lehetőséget, hozzájárulva ezzel a hazaszeretet és a népek közötti barátság elmélyítéséhez,
- túramozgalmak kiírásával segítse megyénk megismerését, felfedezését,
- a természetjárás szakmai fejlesztése területén: közreműködni a megye jelzett turista úthálózatának fenntartásában és fejlesztésében, a Megyei Természetbarát Szövetség irányításával,
- segítse a természetjáró felszerelések beszerzését, a szakirodalmat és turistatérképeket biztosítsa a túrákhoz
- a természetjárás széles körben való elterjedése érdekében fejtsen ki propaganda tevékenységet,
- képviselje a természet- és a környezetvédelem érdekeit.
5.
SPORTEGYESÜLET TAGSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A tagság keletkezése
5.1. A sportegyesület tagja lehet minden természetet tisztelő és szerető állampolgár, aki a sportegyesület célkitűzéseit, alapszabályát elfogadja és szándékát írásban, tagfelvételi kérelemmel kifejezi a sportegyesület elnökénél, majd azt követően a tagdíjat befizeti.
A tagok felvételéről az elnökség dönt, az erről szóló határozatot 15 napon belül megküldi az új tagnak. Tagsági jogviszony keletkezhet alapító tagsággal, tagfelvétellel. A sportegyesületbe való be-, illetve kilépés önkéntes.
5.2. A sportegyesület jogi tagja lehet minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a sportegyesület anyagi és erkölcsi támogatására. A jogi tagok felvételéről az elnökség dönt. A jogi tagokat írásbeli meghatalmazottjuk képviseli a sportegyesület összejövetelein, tanácskozási joggal.
5.3. A sportegyesület pártoló tagja lehet minden nagykorú személy, aki vállalja a sportegyesület erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag felvételéről az elnökség dönt.
5.4. A sportegyesület tiszteletbeli tagja címet a sportegyesület közgyűlése adományozhatja és vonhatja vissza. A tiszteletbeli tag címet a sportegyesület céljainak érdekében kimagasló teljesítményt nyújtó személy kaphatja meg.
A tiszteletbeli tag sportegyesületből való kilépése önkéntes. Tiszteletbeli tagi cím visszavonásának oka lehet az, ha a tiszteletbeli tag magatartása nem méltó a sportegyesülethez. Tiszteletbeli tagi cím visszavonását bármely tag kezdeményezheti a sportegyesület elnökénél, akinek tudomására jut a tiszteletbeli tagi cím visszavonásának alapjául szolgáló magatartás.
5.5. Külföldi állampolgár tagként részt vehet a sportegyesület életében.
6.
A tagok jogai és kötelezettségei
6.1. A tag joga:
- részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésén, a határozatok meghozatalában, a sportegyesület tisztségviselőinek megválasztásában, illetve tisztségviselőnek választható. A 18 év alatti tagok csak életkoruknak megfelelő tisztségre válaszhatók. Nem választhatók olyan tisztségre, ahol jognyilatkozatot kell tenni.
6.2. A tag kötelezettsége:
- a sportegyesületi alapszabály és az egyesületi szabályzatok betartása,
- a sportegyesületi célok elérésének és tevékenységének elősegítése, erkölcsi és egyéb támogatása
- a közgyűlés által megállapított összegű sportegyesületi tagdíj évenkénti befizetése.
6.3. A jogi tagok jogai és kötelezettségei:
A jogi tag jogai:
- a belépés alkalmával megkötött megállapodás szerint képviselőjük útján közreműködhetnek a sportegyesület szerveinek munkájában,
- véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a sportegyesületet érintő bármely kérdésben.
A jogi tag kötelezettsége:
- a sportegyesület céljainak hatékony erkölcsi támogatása, a sportegyesület tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése,
- a megállapodásban rögzített összegű tagsági díj befizetése.
6.4. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
A pártoló tag jogai:
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben
- részt vehet a sportegyesület túráin és rendezvényein
A pártoló tag kötelezettségei:
- a sportegyesület tevékenységének támogatása, a pártoló tagdíj befizetése
6.5. A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:
A tiszteletbeli tag jogai:
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben
- részt vehet a sportegyesület által szervezett túrákon, rendezvényeken
- természetbarát igazolványa alapján igénybe veheti a szervezett természetjárókat megillető kedvezményeket.
Tiszteletbeli tag kötelezettsége:
- erkölcsileg támogatni a sportegyesületet és elősegíteni annak tevékenységét.
6.6. A befizetett tagdíjat, támogatást, adományt nem lehet visszakövetelni.
7.
A tagság megszűnése
7.1. A tagsági viszony megszűnik:
a./ kilépéssel
b./ kizárással
c./ törléssel
d./ elhalálozással
e./ jogi személy
megszűnésével.
A tagsági viszony megszűnésének esetei a törlés kivételével a pártoló tagi viszonyra is vonatkoznak.
7.2. A tag kilépési szándékát írásban köteles bejelenteni az egyesület elnökének.
7.3. Ki lehet zárni a tagok sorából azt, aki az alapszabály rendelkezéseit nem tartja be, vagy az egyesület érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít, továbbá pártoló tag az egyesületet céljai elérése érdekében erkölcsileg már nem támogatja.
A kizárást az egyesület bármely tagja írásban – indokolással és bizonyítékokkal alátámasztva – kezdeményezheti az egyesület elnökénél. Az elnök az írásbeli kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles vizsgálatot lefolytatni. Vizsgálat csak az előírt, írásos, indokolással és bizonyítékokkal ellátott kezdeményezés esetén folytatható le.
A vizsgálat során az elnök a kizárást kezdeményezőt és azt, akivel szemben a kizárást kezdeményezték /továbbiakban: kizárással érintett/ köteles meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
A vizsgálat során a kizárással érintettel közölni kell a kizárás kezdeményezését, indokait és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson. A lefolytatott vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az elnök a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles az elnökség ülését összehívni, amely jogosult a kizárás kérdésében dönteni. Az ülésre meg kell hívni a kizárás kezdeményezőjét és a kizárással érintettet is.
Ha a kizárással érintett az elnökség ülésén nem jelenik meg, kizárási ügyét tárgyalni és érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a kizárással érintett bejelentette, hogy az elnökség ülésén nem kíván részt venni.
Az elnökség a kizárási ügy tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat meg, iratokat, nyilatkozatokat szerezhet be. Az elnökség a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Amennyiben az elnökség a bizonyítékok mérlegelése alapján bizonyítatlannak ítéli meg a kizárási kérelemben foglaltakat, a kizárással érintettet az egyesületből kizárni nem lehet.
Amennyiben az ügy az ülésen nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb ülést kell tartani.
A kizárással érintett a kizárási eljárás során, annak minden szakaszában meghatalmazottal képviseltetheti magát. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Az elnökség az első tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül tartott ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz, döntését indokolással ellátott írásos határozatba foglalja.
Az elnökségi határozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a fejrészben az elnökség nevét, a határozat számát és tárgyát;
- a rendelkező részben az elnökség döntését, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást;
- az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az érintettek által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait;
- határozathozatal helyét és idejét, a határozat aláíróját.
A határozatot postai kézbesítés útján kell közölni.
A kizárás kezdeményezője és a kizárással érintett a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be.
7.4. Ha a tag egy évi tagdíjjal hátralékban van, és hátralékát felszólításra sem rendezi, az elnök javaslatára az elnökség törli a tagok sorából. A tag kérésére, a körülményeket méltányolva a közgyűlés az adott évi tagdíjat mérsékelheti vagy elengedheti.
A tagdíjat meghatározott határideig kell megfizetni. A befizetett tagdíjakról, a tagdíj mérsékléséről vagy elengedéséről az elnök nyilvántartást vezet. Az elnök a nyilvántartás alapján évenkénti rendszerességgel figyelemmel kíséri a tagdíj befizetési kötelezettség teljesítését. Amennyiben azt állapítja meg, hogy valamely tag egy évi tagdíjjal hátralékban van, és a tagdíj mérsékléséhez vagy elengedéséhez a közgyűlés nem járult hozzá, úgy az észleléstől számított 15 napos határidő kitűzésével, a hátralék pontos összegének feltüntetésével, felszólítja a befizetési kötelezettség teljesítésére. Ezzel egyidejűleg felhívja figyelmét arra is, hogy amennyiben a felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy a határidő leteltét követő 15 napon belül az elnökségnél kezdeményezni fogja tagsági viszonyának törléssel történő megszüntetését.
Amennyiben a tag a megadott határidőben hátralékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az elnök további 15 napon belül az elnökségi ülést összehívja. Az elnökség jogosult a törlés kérdésében dönteni. Az ülésre meg kell hívni a törléssel érintettet is.
Ha a törléssel érintett az elnökség ülésén nem jelenik meg, törlési ügyét tárgyalni és érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a törléssel érintett bejelentette, hogy az elnökség ülésén nem kíván jelen lenni.
Az elnökség az elnök által rendelkezésre bocsátott – a tagdíjhátralék ügyében keletkezett – iratok áttanulmányozása, továbbá a törléssel érintett tag meghallgatása után hozza meg döntését.
Az elnökség a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
Amennyiben az ügy az ülésen nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb ülést kell tartani.
Az, akit a törlési eljárás érint, meghatalmazottal képviseltetheti magát. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Az elnökség az első tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül tartott ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz, döntését indokolással ellátott írásos határozatba foglalja.
Az elnökségi határozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a fejrészben az elnökség nevét, a határozat számát és tárgyát;
- a rendelkező részben az elnökség döntését, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást;
- az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az érintettek által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait;
- határozathozatal helyét és idejét, a határozat aláíróját.
A határozatot postai kézbesítés útján kell közölni.
Az, akit a törlési eljárás érint, a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
8.
Közgyűlés
8.1 A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, össze kell hívni.
Közgyűlést kell összehívni akkor, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri.
A közgyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik. A meghívót a közgyűlés tagjainak az ülés tervezett időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni. A meghívóhoz csatolni kell az esetleges írásbeli előterjesztéseket. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért titkár vezeti le.
8.2. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Ha határozatképtelenség miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül – változatlan napirenddel – össze kell hívni. Mindezekre a meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
8.3. A közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel (jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének szavazata), nyílt szavazással hozza.
8.4 A közgyűlés határozatairól vezetett nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie a döntés tartalmának, hatályának, időpontjának, továbbá a döntést támogatók és azt ellenzők számaránya. Az elnök köteles gondoskodni a közgyűlés határozatainak, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nyilvánosságra hozandó, illetve közzétételi kötelezettséggel érintett adatoknak, tényeknek, határozatoknak, szerződéseknek a nyilvánosságra hozataláról és közzétételéről. A közgyűlés döntéseit az elnök az érintettekkel 15 napon belül írásban közli és gondoskodik a határozatoknak Vasvár Város Polgármesteri Hivatala -, mint bárki számára nyitva álló közintézmény – 9800 Vasvár, Alkotmány u. 1. szám alatti épületében lévő földszinti (porta melletti) hirdetőtáblára 30 naptári napon keresztül történő kifüggesztéséről. A kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele.
8.5. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály megállapítása és módosítása,
- a működés fő irányvonalának meghatározása,
- döntéshozatal az egyesület egészét érintő kérdésekben,
- az elnökség tagjainak az elnök, a titkár és az elnökségi tagok megválasztása,
- állandó és eseti bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása,
- az elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása,
- közhasznúsági jelentés elfogadása,
- az egyesület éves költségvetésének meghatározása,
- a tagdíj összegének meghatározása,
- az egyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása és módosítása,
- dönt az elnökség – tag törlése és kizárása ügyében hozott – határozatával szemben benyújtott fellebbezési ügyekben.
- szervezeti változások jóváhagyása, más társadalmi szervezettel való egyesülése, feloszlásának kimondása.
Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, és az egyesület feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondásához az összes szavazásra jogosult tag kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
9.
Elnökség
9.1. Két közgyűlés közötti időszakban az egyesületet az elnökség irányítja. Az elnökség jogosult minden olyan döntés meghozatalára, amelyet jogszabály vagy az alapszabály nem utal kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő közgyűlésen köteles beszámolni.
9.2 Az elnökség négy főből álló testület, az elnököt, a titkárt és két elnökségi tagot a közgyűlés nyílt szavazással öt évre választja, a sportegyesületi tagok közül.
Az elnökség jogosult a sportegyesületet terhelő kötelezettségek és az egyesületet illető jogok vállalásáról – a közgyűlés, illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
9.3. Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az ülés összehívásáról az elnök gondoskodik a napirend megjelölésével. A meghívót az elnökség tagjainak az ülés tervezett időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni. A meghívóhoz csatolni kell az esetleges írásbeli előterjesztéseket. Bármely az elnökség döntésében érintett egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatot minden esetben csak minimum 3 azonos szavazattal hozhat.
Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit nyílt szavazással hozza. Munkájáról évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
9.4. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
● Az egyesület munkájának közgyűlés által meghatározottak szerinti irányítása.
● Az egyesület tevékenységéről szóló tájékoztatók, kiadványok készítése.
● Szervezi az egyesület gazdálkodását, az egyesület működéséhez, programjaihoz az anyagi fedezetet igyekszik megteremteni.
● Előkészíti a közgyűlések üléseit, gondoskodik a napirendi pontok összeállításáról, a szükséges előterjesztések előkészítéséről.
10.
10.1. A közgyűlés és az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az elnökség döntéséről készült jegyzőkönyvet aláírja az elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén pedig a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
10.2. Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntéseket nyilvántartani és naprakészen vezetni.
10.3. Az elnökség határozatairól vezetett nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie a döntés tartalmának, hatályának, időpontjának, továbbá a döntést támogatók és azt ellenzők számaránya. Az elnök köteles gondoskodni az elnökség határozatainak, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nyilvánosságra hozandó, illetve közzétételi kötelezettséggel érintett adatoknak, tényeknek, határozatoknak, szerződéseknek a nyilvánosságra hozataláról és közzétételéről. Az elnökség döntéseit az elnök az érintettekkel 15 napon belül írásban közli és gondoskodik a határozatoknak Vasvár Város Polgármesteri Hivatala -, mint bárki számára nyitva álló közintézmény – 9800 Vasvár, Alkotmány u. 1. szám alatti épületében lévő földszinti (porta melletti) hirdetőtáblára 30 naptári napon keresztül történő kifüggesztéséről. A kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele.
Az egyesület működési-, illetve a szolgáltatások igénybevételi módjára vonatkozó adatokat, valamint a beszámolót az elnök a jelen pontban foglaltak alapján hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az egyesület nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet működése során keletkezett okiratokba bárki betekinthet. Az iratokba való betekintés lehetőségét az egyesület elnöke - előzetes időpont egyeztetés és felügyelet mellett – az egyesület 9800 Vasvár, Vérmező u. 7. szám alatti székhelyén köteles biztosítani az érdeklődő számára.
11.
Tisztségviselők
11.1. A sportegyesület tisztségviselője csak a tagok közül választható.
A sportegyesület tisztségviselője:
- Elnök.
11.2. Az elnök gondoskodik az egyesület működésének folyamatosságáról, feladatai közé tartozik különösen:
- Képviseli az egyesületet a bíróságok és hatóságok előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben; védi az egyesület érdekeit,
- az egyesület alapszabályának és határozatainak megfelelően irányítja az egyesület munkáját, meghatározza az egyesület tevékenységével kapcsolatos szakmai, szervezeti és ügyviteli feladatokat,
- az elnökség két ülése közötti időszakban dönt az elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben, erről az elnökséget a következő ülésen tájékoztatja,
- a titkár közreműködésével előkészíti a közgyűlés napirendjére tűzött előterjesztéseket, irányítja a közgyűlés által hozott határozatok operatív végrehajtását,
- előkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az egyesület költségvetését,
- kapcsolatot tart állami-, önkormányzati-, társadalmi és gazdasági szervezetekkel, illetve a médiával,
- vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit,
- dönt a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért titkár vagy elnökségi tagok valamelyike helyettesíti.
Az elnök feladatait mindennemű anyagi juttatás nélkül látja el.
11.3. A sportegyesület titkára:
- az elnök felkérése alapján helyettesíti az elnököt,
- ellátja a tagok túrateljesítményeinek minősítését az MTSZ minősítési szabályzata alapján,
- a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően intézi az egyesület ügyeit,
- előkészíti a könyvelési feladatokat, (az éves beszámolóhoz, az adóbevalláshoz),
- tagnyilvántartás vezetése,
- tagfelvételi kérelmek nyilvántartása,
- a közgyűlések és elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése és jegyzőkönyvek vezetése,
A titkár feladatait mindennemű anyagi juttatás nélkül látja el.
11.4. Az elnökségi tagok:
- megszervezi a technikai munkák végzését mely a megyei meglévő jelzett úthálózat egy-egy szakaszának felújítását, valamint új útvonalak létrehozását jelenti,
- kapcsolatot tart az érintett útvonalak tulajdonosaival, kezelőivel, a hatóságokkal,
- túravezetői tanfolyamokat szervez,
- összeállítja az éves túra tervet, melyet az elnökségnek elő terjeszt,
- részt vesz a programok szervezésében, lebonyolításában,
- együttműködik az elnökkel az éves költségvetés elkészítésében,
- más civil szervezetekkel, továbbá állami és önkormányzati szervekkel való együttműködés szervezése,
- rendezvények szervezése,
- segítik az egyesület elnökét feladatainak ellátásában,
- az egyesület ügyvitelének szervezése, levelezés és adatszolgáltatás bonyolítása,
- segítik az egyesület elnökét feladatainak ellátásában,
- hatáskörükbe utalt egyéb feladatok ellátása.
Az elnökségi tagok a feladataikat mindennemű anyagi juttatás nélkül látják el.
Az elnökségi tagok egymásközti munkamegosztásának rendjét az elnök félévente,- titkárral előzetesen egyeztetve – írásban előre meghatározza.
Az elnökségi tagok feladataikat fokozott gondossággal, a sportegyesület érdekeinek elsődleges szem előtt tartásával kötelesek ellátni.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
12.
Ellenőrző bizottság (felügyelő szerv)
Az egyesület várható éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása egyelőre nem kötelező. Amennyiben az egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele a jövőben az ötmillió forintot eléri, vagy meghaladja, úgy az egyesület közgyűlése az 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján megfelelően módosítja az alapszabályt, megalkotja az ellenőrző bizottság létrehozására, működésére és hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint megválasztja az ellenőrző bizottság tagjait.
13.
A sportegyesület bizottságai
13.1. A sportegyesület egyes feladatainak ellátása céljából és a feladatok konkrét megvalósítása érdekében állandó, vagy eseti bizottságokat hozhat létre. A bizottságok elnökét és tagjait a közgyűlés a cél meghatározásával a tagok közül nyílt szavazással választja.A bizottságok ülései nyilvánosak.
13.2. A bizottság feladata a megbízási cél megvalósítása és arról a közgyűlés tájékoztatása.
13.3. A bizottságok belső ügyrendjüket maguk alakítják ki.
14.
A sportegyesület képviselete
14.1. A sportegyesületet az elnök képviseli.
14.2. A sportegyesület képviseletében az elnök jogosult aláírni, akadályoztatása esetén aláírási joggal az elnökségi tagok együttesen rendelkeznek.
14.3. A sportegyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és a titkár, akadályoztatása esetén egy elnökségi tag aláírása szükséges.
15.
A sportegyesület vagyona, gazdálkodása
15.1. A sportegyesület vagyona a tagok által befizetett tagdíjból, természetes- és jogi személyek adományaiból, hozzájárulásaiból, pályázatokon elnyert támogatásokból, valamint rendezvények bevételeiből áll.
15.2 A sportegyesület jóváhagyott költségvetésének megfelelően, annak keretei között a mindenkor hatályos jogszabályi előírások betartásával köteles gazdálkodni. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
15.3 Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására fordítja. Közhasznú szervezetként az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az egyesület által nyújtott juttatásokat, szolgáltatásokat ismertető írásbeli tájékoztatókat, az egyesület működésére vonatkozó adatokat, valamint a beszámolókat az egyesület elnöke a jelen alapszabály 10.3. pontjában foglaltak szerint hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az egyesület nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület közhasznú szervezetként váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület közhasznú szervezetként vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs.
Az egyesület az egyesületekre, illetve a közhasznú szervezetekre mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.
16.
Beszámolási szabályok
Az egyesület, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatása,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig köteles a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
17.
Nyilvántartási szabályok
Az egyesület, mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
18.
A közcélú adománygyűjtés szabályai
Az egyesület, mint közhasznú szervezet nevében, vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
19.
A sportegyesület megszűnése
19.1. A sportegyesület megszűnik, ha feloszlását a közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel kimondja, ha más egyesülettel egyesül, a bíróság határozatban kimondja feloszlatását, továbbá ha tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy legalább egy éve nem működik és ezért a bíróság megszűnését megállapítja.
19.2. Az sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
20.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A sportegyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt Az egyesülési jogról szóló, többször módosított 1989. évi II. tv., a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. tv. rendelkezései, valamint A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.
Az alapszabályban foglaltakat a Vasvári Természetjáró Sportegyesület alapító tagjai a 2009. december 18-án tartott alakuló közgyűlésen, illetőleg a 2010. március 6-án megtartott megismételt alakuló közgyűlésén, valamint a 2011. január 15-én és 2011. május 7-én megtartott közgyűlésén fogadták el.
Vasvár, 2011. május 13.
Vasvári Természetjáró Sportegyesület
elnöke